SZMSZ

Az SZMSZ határozza meg a szakképző intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ alapjául szolgáló jogszabályok:

évi LXXX. törvény a szakképzésről (Szkt.)
12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról (VR.)

1.2. Nyilvánossága

A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét, továbbá azok módosítását az oktatói testület a fenntartó, a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetében a főigazgató és a kancellár egyetértésével fogadja el, az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény esetében a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének elfogadása és módosítása előtt ki kell kérni a képzési tanács és a diákönkormányzat véleményét. A szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzata és házirendje nyilvános.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők időpont korlátozás nélkül tekinthetik meg az intézmény honlapján, valamint munkanapokon 8-15 óra között az intézményi könyvtárban.

1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi, időbeli és területi hatálya

Az SZMSZ egységes szerkezetben tartalmazza mindazokat a működéshez és működtettetéshez kapcsolódó feladatokat, szabályokat, amelyeket az intézményben (és a kollégiumban) az intézmény alkalmazottainak, és az intézménnyel tanulói jogviszonyban és felnőttképzési jogviszonyban állóknak egyaránt be kell tartania. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed az intézmény területére, az intézmény által szervezett – a szakmai program végrehajtásához kapcsolódó – intézményen kívüli programokra. Ezen szervezeti és működési szabályzat a főigazgató jóváhagyásának napjától határozatlan időre, visszavonásig lép hatályba.

Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézményben kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

1.4.Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

1.4.1. A törvényes működés alap- és egyéb dokumentumai

Jelen szervezeti és működési szabályzaton kívül az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:

Ózdi Szakképzési Centrum Alapító Okirata
szakmai program
házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),
egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).
felnőttképzési program

1.4.2. A szakmai program

Szakmai programjának megalkotásához az intézmény számára az VR. 14. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.

Az intézmény szakmai programja tartalmazza:

az intézményi és kollégiumi nevelési programot,
oktatási programját
képzési programját
az intézményben alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket,
az intézmény egészségfejlesztési programját

Az intézmény alapadatai

Az intézmény hivatalos neve:

Ózdi Szakképzési Centrum Surányi Endre Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium

Címe: 3700 Kazincbarcika, Irinyi János utca 1.

OM azonosító: 203046/004

Email cím: suranyi.szki.kazincbarcika@gmail.com

Honlap: http://suranyi-szki.edu.hu/

Telefonszám: 48/310-822

Alapító okirat száma: KVFO/89825/2021-ITM

Az intézmény alapfeladata:

technikumi szakmai oktatás,
szakképző iskolai szakmai oktatás,
kollégiumi ellátás,
szakgimnáziumi nevelés-oktatás (kifutó)
többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók ellátása

Az intézmény működési rendje

3.1.Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény szorgalmi időszakban 6:00-tól 20:00-ig van
Felnőttképzés és gyakorlati képzés esetében a foglalkozások 20:00 óráig tarthatnak.
A kollégium nyitvatartása hét közben folyamatos, azaz napi 24 órában szolgálja a bentlakásos intézményt kérő tanulókat.
A hivatalos ügyintézés 8:00 – 15:00 óráig
Az intézmény szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - kivételes esetektől eltekintve- zárva tart. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva 7.00-15.00 óráig.
Ezektől, illetve a szokásos rendtől való eltérésre – eseti kérelmek, illetve események alapján –az igazgató ad engedélyt.
Az intézményben 24 órás portaszolgálat működik.

3.2.A tanév rendje

A szakképző iskolában a tanév rendjét a szakképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A tanév helyi rendjét a szakmai munkaközösségekkel és a diákönkormányzattal egyeztetve a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes készíti elő. A tanév helyi rendje az éves munkaterv része.

3.3. Az elméleti oktatás rendje

Az elméleti órák 45 percesek, az óraközi szünetek időtartama 5, 10 illetve 15 perc. Az órák és szünetek idejét az órarend, illetve a csengetési rend tartalmazza, helyét a tanterembeosztás határozza meg.

Nappali tagozaton a tanítási idő kezdete 7:15 óra, órarend szerinti befejezése 14:20 óra. Esti tagozaton a tanítási idő kezdete 14:20 óra, órarend szerinti befejezése 19:30 óra.
Csengetési rend:

1.óra 7.15 – 8.00

2.óra 8.10 – 8.55

3.óra 9.05 – 9.50

4.óra 10.00 – 10.45

5.óra 11.00 – 11.45

6.óra 11.55 – 12.40

7.óra 12.45 – 13.30

8.óra 13.35 – 14.20

9.óra 14.35 – 15.20

10.óra 15.25 – 16.10

11.óra 16.15 – 17.00

12.óra 17.05 – 17.50

13.óra 17.55 – 18.40

14.óra 18.45 – 19.30

Az órarenden kívüli, nem kötelező foglalkozások 14.20-16.20 óra között szervezhetőek.

3.4.A gyakorlati oktatás munkarendje

A gyakorlati oktatás naponta 6 és 20 óra között szervezhető. A szakmai gyakorlat helyszíneinek munkarendjét a tanműhelyi szabályzat tartalmazza.
A gyakorlati órák 45 percesek.
A 7-8 órás gyakorlati foglalkozás során 20 perc szünetet kell tartani, amely az évente jóváhagyott külön szabályzat szerint vehető igénybe.
A tanulók a tanműhelyben csak szakoktató felügyelete mellett tartózkodhatnak.
A tanműhely nyitása, zárása, áramtalanítása szakoktatói feladat.
A tanulóknak a gyakorlati oktatás megkezdése előtt munkára kész állapotban kell megjelenni a tanműhelyben.

3.5.Kollégium működési rendje

A kollégiumban hét közben 24 órás nyitva tartás szükséges és funkciójából következik, hogy feladatainak jelentős része a délutáni és az esti időszakra koncentrálódik.

A kollégiumi foglalkozások rendjét a Intézményi Kollégiumi Nevelési Program tartalmazza. A kötelező és választható foglalkozásokat 15.00 - 20.00 óra közötti időszakban kell megvalósítani.

Általános érvényű munkarendhez kapcsolódó fontos szabályok

Indokolt esetben az igazgató elrendelheti a rövidített órák tartását, vagy rövidebb tanítási nap megtartását.

Dupla óra tartása csak indokolt esetben lehetséges a részlegvezető engedélyével.

A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői jogosultak. Az oktatói testület tagjai előzetes egyeztetést követően bármilyen órán látogatását tehetnek.

A tanteremben tanulók oktatói felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az óraközi szünetekben a tantermeket, és minden foglalkozásnak helyet adó helyiséget be kell zárni.

Ügyelet működik az oktatás teljes időszakában

Az ügyeletes oktató köteles a rábízott épületben, folyosón, udvaron, vagy egyéb beosztott helyen, a házirend alapján, a tanulók magatartását, az intézmény rendjének, tisztaságának, vagyonának megőrzését ellátni, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Az intézményben oktatói és tanulói ügyelet működik az oktatás teljes időszakában, 6.45 –14.25 óráig, a tanítás kezdetekor, az óraközi szünetekben és a tanítás befejezésekor.

Az intézményben az ügyeleti rendszer az első tanítási órát (foglalkozást) megelőzően 10 perccel kezdődik és az utolsó tanítási óra (foglalkozás) végéig tart.

Az ügyeletesek feladatukat az előzetesen elkészített beosztás szerint - ügyeletes oktatók és ügyeletes diákok - együttesen látják el a leszabályozottak szerint.

Intézeti szintű rendezvényeken szintén ügyeletesek működnek közre felkérés, illetve kijelölés alapján.
Az ügyeletesek munkáját a lehetőségek mértékéig folyamatosan segítik a bent tartózkodó felnőtt dolgozók és a diákönkormányzat tagjai.

3.6.A vezetők intézményben tartózkodása

Az iskola hivatalos munka idejében (6.45-15 óra között) felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerinti vezető látja el feladatait.

Az intézmény vezetői munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látják el.

3.7.Az oktatók munkarendje

Az oktatók munkarendjének kialakítása az Szkr. §-a alapján történik. Az oktató a kötött munkaidejében 32 órát köteles az intézményben tartózkodni.
Az oktatók napi munkarendjét, felügyeleti és helyettesítési rendjét az igazgató és az igazgatóhelyettesek határozzák meg. Az oktató havi 16 foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető. A napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását figyelembe kell venni.
Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges.
Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – az oktatók négyhetes munkaidőkeretben dolgoznak, négyheti munkaidőkeretük általában 160 óra. A szóbeli érettségi és szakmai vizsgák ideje alatt a szóbeli vizsgákon részvevő oktatók napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg.
Az oktató köteles a munkahelyén megjelenni 10 perccel munkakezdés előtt.
A reggeli ügyeletet ellátó oktatók órakezdés előtt 30 perccel kell
Az oktatónak a munkából való távolmaradását előzetesen jeleznie kell írásban.
Amennyiben nem lehetséges, legkésőbb aznap reggel 7-ig jeleznie kell az igazgatóhelyettesek valamelyikének.
A hiányzó pedagógus – objektív akadályok kivételével – köteles hiányzásának kezdetére a helyettesítési ütemtervet elkészíteni, egyeztetve a munkaközösség-vezetőjével, majd ezt átadni a helyettesítés rögzítését végző adminisztrátornak.
A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén (lehetőség szerint) szakszerű helyettesítést kell tartani.
Tanórája/foglalkozás elcserélését (esetleg elhagyását) az igazgatóhelyettes engedélyezheti, akárcsak a gyermekgondozási napok kiadását.
Az oktatók alapvető kötelessége, hogy a kötelező óraszámok ellátásán felül eleget tegyenek a helyettesítéssel, osztályfőnökséggel, tehetséggondozással, felzárkóztatással, ifjúságvédelemmel és egyéb valamennyi tanórán kívüli osztály és intézeti szintű, kötelező és vállalt, illetve megbízásos feladataiknak.
Az oktatók számára a kötelező óraszámon felüli – az oktatói munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti – feladatokra megbízást vagy kijelölést az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak.
Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken az oktatók megjelenése kötelező.
Az oktatók a kötött munkaidőben végzett feladatait az e- Kréta rendszerben, napi gyakorisággal, pontosan rögzítik, a hónap utolsó munkanapját követően az e-Krétából letöltött munkaidőnyilvántartást aláírják, átadják a tanügyi igazgatóhelyettesnek.

3.8.A kollégiumi nevelők munkarendje

A kollégiumban a tanulók 24 órás pedagógiai felügyeletének megszervezése az igazgató feladata. A felügyelet ellátásában a kollégiumi nevelőkön kívül az oktatói testület felkért tagjai vesznek részt.
A kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapján készített Intézményi Kollégiumi Pedagógiai Programban rögzített nevelési feladatokat, a kollégium által biztosítandó kötelező foglalkozásokat a csoportvezető kollégiumi nevelők végzik, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejük heti harminc óra. Munkarendjük meghatározása- a kollégiumi foglalkozásokhoz igazítva -15.00 óra és 22.00 óra közötti időszakban történik.
A kollégiumi nevelő a kötött munkaidejében végzett feladatait az e- Kréta rendszerben napi rendszerességgel rögzíti, a hónap utolsó munkanapját követően az e-Krétából letöltött munkaidőnyilvántartást aláírva átadja a tanügyi igazgatóhelyettesnek.

3.9.A technikai dolgozók munkarendje

A munkáltatói jogkör gyakorlója az ÓSZC kancellárja.
Az egyes munkaterületek munkarendjét, helyettesítési rendjét a munkaköri leírás szabályozza. A munkarendet úgy kell megállapítani, hogy az intézmény zavartalan működését biztosítsa.
Távolmaradásukat írásban kötelesek a munkahelyi vezetőjüknek

3.10. A tanulók munkarendje

A tanulók munkarendjét az órarend és a Házirend szabályozza.
A tanuló tanítási idő alatt az iskolát csak osztályfőnöke, távollétében az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el a szülővel történő egyeztetést követően.
Az iskolai tanműhelyben és a duális képzőhelyen az ottani munkarend szerint végzik munkájukat.

3.11.A felnőttképzés munkarendje

(1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt.

(2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben…

b) szakgimnázium és szakközépiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.

(5) A felnőttoktatás megszervezhető

b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában.

(6) A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.

(7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie.

(8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában.

d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait.” (Nkt. 60. §) Szakmai alapdokumentumunk és az iskolai szakmai program a felnőttoktatás alábbi formáit teszi lehetővé:
A) Szakgimnáziumban (kifutó rendszerben):

nappali rendszerű felnőttoktatás
esti és levelező tagozatos felnőttoktatás
más sajátos munkarend szerinti felnőttoktatás

A 2020. szeptember 1-én kezdődő tanévben az új szakképzési osztályokba belépő tanulók az új jogszabályi háttér szerint kezdik tanulmányaikat

Az oktatók megbízása

Az intézmény felnőttoktatását a felnőttoktatási felelős irányítja a szakmai igazgatóhelyettessel együttműködve. A felnőttoktatásért felelős személyt az intézmény igazgatója bízza meg.
A felnőttoktatás osztályainak osztályfőnökeit az igazgató bízza meg.
Az oktatók személyére a felnőttoktatási felelős tesz javaslatot, egyeztetve az érintett igazgatóhelyettesekkel.

Az esti munkarend sajátosságai

A tanítás hétköznap 14 órától kezdődik. Ettől eltérhet az oktató a tanulócsoporttal és a felnőttoktatási felelőssel egyeztetve. A tanítási óra kerete 35 perc, az órák között 5 perces szünetekkel.
A heti képzési idő két délután, napi 6+1 óra. (6 óra kontakt foglalkozás, 1 óra digitálisan közvetített oktatás)
A képzésben résztvevő személy a tudásáról számot adni köteles. Ennek módját és idejét a képzés elején az oktató rögzíti és közli.

A felvétel sajátosságai

A felvétel feltétele, hogy a jelentkező a jogszabályban előírt bemenettel rendelkezzen. A felvételt a felvételi időszakban rendszeresített jelentkezési lapon lehet kérni. A felvételről az igazgató dönt.
A képzésben résztvevő személynek joga van felmentést kérni a képzés során tanult tantárgyak alól, ha rendelkezik a tantárgy/tantárgyak alóli felmentését igazoló dokumentumokkal illetve gyakorlati ismeretekkel. Ennek elbírálása és engedélyezése – kérelem útján – az igazgató hatásköre.

A számonkérés, értékelés sajátosságai

A képzésben résztvevő személyek tudását tanév közben beszámolókon kell értékelni.
Ha a képzésben résztvevő személy a beszámolón nem tud részt venni, a távolmaradását 8 napon belül igazolhatja. Igazolt távolmaradás esetén pótbeszámolót tehet. (A szaktanárral egyeztetve.)
A beszámolók rendjét a felnőttoktatási felelős határozza meg, melyet a felnőttképzési szerződés rögzít.
A beszámoló formáját a tárgy oktatója határozza meg. (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, stb) A beszámoltatás a foglalkozási órák idején történik. Más időpont csak a pótbeszámolóra használható fel.

3.12. A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásoka szervez.

Szervezeti formái:
Felzárkóztató foglalkozás
Tehetséggondozó foglalkozás
Fejlesztő foglalkozás
A tanórán kívüli foglalkozások elrendelése, engedélyezése az igazgatóhelyettesek feladata.
A foglalkozásokat 14:30 és 16:30 óra között kell megtartani.

3.13. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a szakképző intézménnyel.

Az intézmény főkapujában 24 órás, a kollégium épületében 22 óra és 06 óra között portaszolgálat gondoskodik a belépők, látogatók személyének ellenőrzéséről, illetve kíséretéről.
Idegen személy csak engedéllyel léphet be az iskolába.
Ha az iskolavezetéshez vagy az oktatókhoz érkezik látogató azt telefonon jelezni kell az igazgatói titkárságon.
Üzleti, ügynöki tevékenységet folytató személyek csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével léphetnek be.
A beléptetés rendjéért a portás felelős. Az iskolával jogviszonyban nem állóknak belépésükkor a portán regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció során rögzítjük a belépő személy nevét, a belépés és kilépés időpontját, a belépés célját, a felkeresett személy nevét.

Az oktatói munka belső ellenőrzésének rendje

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az iskolában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken kell és szükséges erősíteni az oktatók munkáját, milyen területeken kell a rendelkezésre álló felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, bővíteni.

Ellenőrzésre jogosultak: az igazgató, helyettesei, gyakorlati oktatásért felelős helyettes, munkaközösség-vezetők.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola oktatói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Az igazgató közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek és a gyakorlati oktatásért felelős helyettes munkáját. Ennek leggyakoribb eszközei beszámolók, jelentések bekérése, szóbeli referenciák megtartása és az úgynevezett bejárások tapasztalatainak elemzése.
Az igazgató, igazgatóhelyettesek az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizhetik.
A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyakkal kapcsolatosan látják

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során

az oktatók munkarendje, munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
az oktató-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon illetve a gyakorlati foglalkozásokon:
az oktatói kompetenciák megvalósulása, színvonala
az órára, foglalkozásokra történő előzetes felkészülés, tervezés,
a tanítási óra, foglalkozás felépítése és szervezése,
a tanítási órán, foglalkozásokon alkalmazott módszerek,
a tanulók munkája és magatartása, valamint az oktató egyénisége, magatartása a tanítási órán,
a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, Diákönkormányzat segítése, a közösségformálás,
tehetséggondozás,
az ifjúságvédelemmel, illetve a speciális bánásmódot igénylő tanulókkal való foglalkozás, elért eredmények.
Közvetlen ellenőrzési eljárások:

az óra- és foglalkozás-látogatások, ehhez kapcsolódóan az oktatókkal folytatott egyéni vagy kiscsoportos módszertani – tantervismereti megbeszélések, a továbbképzést is szolgáló bemutató órák szervezése, látogatása, értékelése, a munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése.

Közvetett ellenőrzési eljárások:
a tanmenetek, munkatervek, foglalkozási tervek, osztályfőnöki nevelési tervek áttekintése, dokumentumelemzés
havonkénti, rendszeres naplóellenőrzések, a Kréta Fókusz modul adatainak elemzése,
rendszeres tájékozódás a tanórán kívüli tevékenységi formákról.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

A megbeszélés következménye lehet:

a hiányosságok pótlása,
új feladat a pedagógusnak, ill. a munkaközösségnek,
végrehajtási terv készítése,
visszacsatolás, korrekció.

Az általánosítható tapasztalatokat a tantestületi értekezleteken összegezni kell, az esetlegesen adódó feladatokat meg kell fogalmazni.

Az ellenőrzés tapasztalatai felhasználhatóak:

nevelési értekezleteken,
tantestületi értekezleteken,
anyagi elismerésnél,
a munkaközösségek év végi értékelésénél, / ahol meghatározhatják a munkaközösség további feladatait/,
egyéb értékeléskor, minősítéskor.

Az intézmény szervezete

5.1. Intézményvezetés összetétele

Az iskola vezetője az igazgató, aki – a szakképzési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek:

nevelési-oktatási igazgatóhelyettes
tanügyi igazgatóhelyettes
szakmai igazgatóhelyettes
gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes

Az iskolavezetés az igazgató irányításával az igazgatóhelyettesek operatív munkájával szervezik az intézmény mindennapos munkáját

Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárokat, és a könyvtáros tanárt, rendszergazdát. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel és biztosítja a működésük feltételeit.

5.2. Az intézmény vezetője

Az iskola felelős vezetője az igazgató.

A szakképzési centrum részeként működő szakképző intézményt az igazgató a főigazgató irányítása mellett vezeti, ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat és gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amiket e törvény, a Kormány rendelete, a szakképzési centrum szervezeti és működési szabályzata vagy gazdálkodási szabályzata nem utal a főigazgató vagy a kancellár feladat- és hatáskörébe.
felel a belső szabályzatok elkészítéséért,
felel a szakképző intézményen belüli oktatói munkáért,
a tanév és a tanítási év jogszabályban meghatározott rendjének keretein belül elkészíti a szakképző intézmény éves munkatervét és a tantárgyfelosztást,
szervezi és ellenőrzi a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését, kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges - a feladat- és hatáskörén kívül eső - intézkedések megtételét,
felel a szakképző intézmény szakképzési alapfeladatai ellátását szolgáló vagyon rendeltetésszerű használatáért, a karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatok feltárásáért, azok végrehajtásának ellenőrzéséért,
elkészíti a szakképző intézmény alkalmazottainak munkaköri leírását,
vezeti az oktatói testületet,
felel az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
betartja és betartatja az oktatók etikai normáit,
gondoskodik az oktatók továbbképzésének megszervezéséről, a továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítéséről, valamint a teljesítés nyilvántartásáról,
dönt a tanuló felvételéről és átvételéről, a felnőttképzési jogviszony létrehozásáról, a szakmai munkaközösség, ennek hiányában az oktatói testület véleményének kikérésével a tanulók osztályba vagy csoportba sorolásáról, a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszüntetéséről,
dönt a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy foglalkozáson való részvétel alóli felmentéséről, egyes tantárgyak és azok tudásmérése alóli mentesítéséről, az előzetesen megszerzett tudás, illetve gyakorlat beszámításáról,
dönt az egyéni tanulmányi rendről,
lefolytatja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy igazolatlan mulasztásával kapcsolatos eljárást,
megszervezi a tehetség kibontakoztatására, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy felzárkóztatására, beilleszkedési és tanulási nehézségei javítására, magatartási rendellenességei kezelésére szolgáló fejlesztő pedagógiai ellátásokat,
gondoskodik a tanulók szakképző intézményen belüli felügyeletéről,
biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit,
gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről,
felel a tanulóbaleset megelőzéséért,
koordinálja a szakképző intézményen belüli gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a szakképző intézményhez kapcsolódó feladatait,
javaslatot tesz a szakképzésért felelős miniszter által alapított díj, kitüntetés tanulói kedvezményezettjeinek körére,
javaslatot tesz a hátrányos helyzet, tartós betegség vagy egyéb méltányolható körülmény fennállása esetén a tanuló ingyenes képzési idejének meghosszabbítására,
felel a tanulmányi kirándulások megszervezéséért,
gondoskodik a szakképző intézményben a szakirányú oktatás személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről,
gondoskodik a térítési díj és a tandíj beszedéséről,
vezeti a jogszabályban előírt tanügyi nyilvántartásokat, és felel a szakképző intézmény adatbiztonságáért, továbbá a szakképzés információs rendszerébe történő bejelentkezésért és adattovábbításért,
gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről,
együttműködik a képzési tanáccsal, a diákönkormányzattal és jogszabályban meghatározott más szervekkel, személyekkel és testületekkel.

Az igazgató munkáltatói jogköre kiterjed különösen a következőkre:

javaslattétel az igazgatóhelyettesek személyére az oktatói testület véleményezési jogának megtartása mellett,
javaslattétel teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatásra, határozott vagy határozatlan idejű jogviszony létesítésére,
munkáltatói igazolások aláírása,
a pedagógusminősítő vizsga-, illetve eljárás során az iskolai bizottsági tag delegálása,
szabadság engedélyezése az elfogadott szabadságolási terv alapján, javaslatot tesz a fizetés nélküli szabadság igénybevételére vonatkozó kérelmekről,
távollét engedélyezése,
munkaköri leírások elkészítése,
a munkavégzés ellenőrzése, értékelése, teljesítményértékelés,
a munka szervezése, a munkavégzésre vonatkozó utasítás kiadása,
javaslattétel az éves továbbképzési terv szerint a továbbképzésen való részvételre,
javaslattétel a főigazgatónak, kancellárnak az oktatók esetében a túlmunkáról, illetve a helyettesítés elrendeléséről,
a belföldi kiküldetések engedélyezése a kancellár egyidejű jóváhagyása mellett,
javaslattétel a főigazgató felé az iskolai dolgozók jutalmazására, és kitüntetésére,
javaslattétel a főigazgató felé, a dolgozói kedvezmények, juttatások tárgyában.

A vezetői feladatokat az igazgató közvetlen vezető munkatársai közreműködésével látja el. Munkájukat a munkaköri leírásuk, szabályzatok, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik.

A leszabályozottaknak megfelelően részt vesznek a vezetői testületi értekezletek illetve a különböző vezetői fórumok munkájában. Folyamatosan tájékoztatják az igazgatót minden a hatáskörükbe (munkaköri leírásukban) utalt tevékenységről, meghatározó eseményekről.

5.3. Az igazgatóhelyettesek

5.3.1. Nevelési-oktatási igazgatóhelyettes

A vezető beosztás ellátásával az igazgató javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója bízza meg. A működési területét illetően szakmai kérdésekben véleményével, javaslatával segíti az igazgató munkáját. Az igazgatóhelyetteseket távollétük esetén helyettesíti azokban a témákban, amelyek a pedagógiai munka zavartalan biztosítása érdekében halaszthatatlanok /pl. pedagógusok helyettesítésének megoldása stb./

Működési körébe tartozik:

Tevékenységével felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktató-nevelő munka irányítása alá tartozó területeit az igazgató rendelkezései szerint.
Gondoskodik az intézmény szakmai programjának részét képező oktatási, nevelési és egészségnevelési programok naprakészségéről.
Részt vesz a nevelő testület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat.
Kiemelten együttműködik a tagintézmények vezetőivel, illetve vezető munkatársaival az igazgató által kijelölt formában és területeken.
A területét illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában és fejlesztésében való részvétel.
A hozzá tartozó munkaközösségek pedagógiai irányítása, ellenőrzése.
Az iskolai könyvtárak és a könyvtár-pedagógiai tevékenységek meghatározása, felügyelete.
A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek koordinálása.
A pedagógusok továbbképzéseinek koordinálása.
Az intézmény teljes ügyeleti rendszerének koordinálása.
Az intézményben biztosítható orvosi ellátás összehangolása.
A szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok intézeti szintű összehangolása.
Az intézeti házirend szerkesztése és gondozása.
Adatszolgáltatás.
Felel a tagintézményi ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási program működtetéséért.
Koordinálja a belső és külső méréseket, az Országos Kompetencia Méréssel kapcsolatos feladatokat.
Átfogja a munkaterületéhez kapcsolódó tantárgyfelosztást, közreműködik az intézeti szintű tantárgyfelosztás elkészítésében.
Az intézet tanulóinak ingyenes tankönyv ellátásával kapcsolatos koordináló munka, a tankönyv megrendelés irányítása.
Az IDB pedagógiai irányítása, működőképességének biztosítása.
A szakkörök működtetése és felügyelete.
A tanulói fegyelmi bizottság munkájának irányítása.
A tanulók üdültetésének, táboroztatásának szervezése.
A többlettanítás elrendelésével és elszámolásával kapcsolatos adminisztráció.
Tanulmányi versenyek, vetélkedők szervezésének irányítása.
Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, a szülői szervezettel.
Működési területén a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása.
Pályázatok írása, koordinálása és nyomon követése.
A tanügy igazgatási dokumentumok (törzslap, bizonyítvány, ellenőrző, napló) megrendelése.
A diákigazolvány ügyintézéssel kapcsolatos feladatok koordinálása.
Intézményi szinten koordinálja az esélyegyenlőségi programok megvalósítását (Út a szakmához, Út az érettségihez alprogramok)

5.3.2. Tanügyi igazgatóhelyettes

A vezető beosztás ellátásával a tantestület véleményezési jogkörének megfelelően az intézményvezető javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója bízza meg.

Tanulókkal, pedagógusokkal kapcsolatos tanügyigazgatási feladatok ellátása, tanügyi nyilvántartások vezetése. Iratkezelés, adatbázisok kezelése, adatrögzítés, adattovábbítás (KRÉTA, KIR, DARI, KIFIR, stb.) adatszolgáltatások teljesítése. Intézményi alapdokumentumok és tantárgyfelosztások készítése, ellenőrzése. Továbbképzési program, beiskolázási terv ellenőrzése, jóváhagyásra előkészítése. A fenntartói tanügy-igazgatási döntések előkészítése.

Működési körébe tartozik:

Tevékenységével felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért.
Tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktató-nevelő munka irányítása alá tartozó területeit az igazgató rendelkezései szerint.
Részt vesz az oktatói testület jogkörébe tartozó döntések előkészítésében, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat.
Kiemelten együttműködik vezető munkatársaival az igazgató által kijelölt formában és területeken.
A területét illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában és fejlesztésében való részvétel.
A hozzá tartozó munkaközösségek pedagógiai irányítása, ellenőrzése.
A hatáskörébe tartozó oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek biztosításában és fejlesztésében való közreműködés.
Az intézmény meghatározott szakmai programjának felülvizsgálata, gondozása.
Évente munkaterv készítése.
Együttműködve az igazgatóhelyettesekkel a tantárgyfelosztás elkészítése
A hozzá tartozó munkaközösségek pedagógiai irányítása, ellenőrzése.
A középvezetői szint (törzskar) munkájának irányítása.
A neveléssel, oktatással kapcsolatos adatközlés (statisztika).
A gyógytestnevelés megszervezése az iskolaorvos javaslata alapján.
Korrepetálás, felzárkóztatás, vizsgák megszervezése (javító és különbözeti vizsgák).
A működési körébe tartozó záróvizsgák (közép- és emelt szintű érettségi) előkészítése, lebonyolítása.
A tanulói jogviszony megszüntetéseinek kezdeményezése, tanulók áthelyezése, kapcsolódó vizsgák megszervezése.
Felvételivel összefüggő teljes körű feladatok végzése.
Többlettanítás elrendelése, helyettesítések engedélyezése, elszámolásukkal kapcsolatos adminisztráció.
Tandíjfizetési és térítési díj kötelezettség megállapítása.
Intézeti szinten a sokszorosítás engedélyezése.
Sportversenyek szervezésének irányítása.
Sportlétesítmények használatának koordinálása.
Az iskolai adminisztrátorok és a rendszergazda munkájának irányítása, valamint az irattári munka irányítása.
Területét illetően a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartása.
Adatszolgáltatás.
A pedagógiai program gondozása.
A munkaterületéhez tartozó feladatok rendszeres ellenőrzése.
Külföldi kapcsolatok irányítása.
Pályázatok írása, koordinálása és nyomon követése.

5.3.3.Szakmai igazgatóhelyettes

A vezető beosztás ellátásával az intézményvezető javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója bízza meg. Működési területét illető szakmai kérdésekben véleményével, javaslatával segíti az igazgató munkáját.

Az igazgatóhelyetteseket akadályoztatásuk esetén helyettesíti azokban a témákban, amelyek a pedagógiai munka zavartalan biztosítása érdekében halaszthatatlanok /pl. pedagógusok helyettesítésének megszervezése, stb./

Működési körébe tartozik:

Kiemelten együttműködik a tagintézmény vezetőjével, illetve vezető munkatársaival az igazgató által kijelölt formában és területeken.
A területét illetően az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételeinek tervezése, fejlesztése.
A szakmai képzés munkaerő-piaci igényekhez történő igazítása, a szükséges változások időbeni előkészítése.
A szakképző évfolyamokra történő beiskolázás döntés-előkészítése, koordinálása.
A hatáskörébe tartozó szakmai munkaközösségek tevékenységének irányítása.
A szakelméleti és gyakorlati oktatás általános megszervezése, irányítása, ellenőrzése.
Kapcsolattartás valamennyi gyakorlóhellyel, az ott folyó teljes tevékenység ismerete, bővítése.
A felnőttképzéssel kapcsolatos tevékenység összefogása és a dokumentumok kezelése.
A szakmai programok szükség szerinti kidolgozása, gondozása.
Többlettanítás elrendelése, helyettesítések engedélyezése, elszámolásukkal kapcsolatos adminisztráció.
A gyakorlati képzés és e tevékenységhez kapcsolódó vállalkozásaink eredményének közlése.
Szakmai versenyek szervezése.
A működési körébe tartozó szakmai vizsgák előkészítése, lebonyolítása, az előkészítő és átképző tanfolyamok koordinálása és felügyelete.
Rendszeres vezetői ellenőrzés végzése.
Területét illetően a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások betartása és betartatása.
Órarend készítése, gondozása.
Tanterem és napszakbeosztás szervezése.
Pályázatok írása, koordinálása és nyomon követése.

5.3.4.Gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettes feladatai

A vezető beosztás ellátásával a tantestület véleményezési jogkörének megfelelően az igazgató javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója bízza meg. Működési területét illető szakmai kérdésekben véleményével, javaslatával segíti az igazgató munkáját.

Működési körébe tartozik:

Részt vesz a szakmai program kialakításában, módosításában, megalkotja a munkatervét a tanév helyi rendjével összhangban.
A duális partnerek igényeinek figyelembevételével elkészíti a napszakbeosztást.
A szakképzésért felelős igazgatóhelyettessel és a munkaközösség vezető(k)vel koordinálva az oktatókat és műszaki tanárokat ellátják tantervekkel, egyeztetik az elméleti és gyakorlati feladatokat.
Előkészíti és összesíti a gyakorlati képzéshez szükséges szakmai eszköz -és anyagmegrendeléseket.
A tanulói károkozások esetén a fegyelmi és anyagi felelősség megállapításában részt vesz, a tanulói kártérítést kezdeményezi, illetve szükségszerűségét igazolja.
Figyelemmel kíséri a tanműhelyek rendjét, a munkaidő betartását.
Szervezi és ellenőrzi a tanulók munkavédelmi oktatását, annak nyilvántartását.
Ellenőrzi a munkafegyelmet, a minőségfejlesztést, a helyettesítéseket, az anyagfelhasználás takarékosságát, a vagyonvédelmet, óralátogatásokat végez.
Segíti a beiskolázási feladatok ellátását (nyílt nap szervezése, általános iskolák látogatása).
Jelzi a szakképzésért felelős igazgatóhelyettes felé az intézmény működtetéséhez szükséges anyagokat, berendezéseket, bevételezi és nyilvántartja a leszállított eszközöket.
Javasolja az épület felújításával kapcsolatos teendőket az igazgatónak.
Elvégzi mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az igazgató megbízza.

5.4. Az igazgató vezetőkre átruházott feladatai

Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az intézmény vezetői közül megjelölt iskolavezetés vagy az oktatói testület más tagjaira. Ezen jogok átruházása minden esetben írásban történik.

A vezetők jogosítványuknak (munkaköri leírásuknak) megfelelően végezhetik az intézményvezető által rájuk átruházott feladatokat.

Jogosítványuknak megfelelően, meg kell, hogy feleljenek az alábbiaknak:

a részlegek munkájának közvetlen segítése, irányítása, ellenőrzése és értékelése,
közvetlen munkatársaik munkaköri leírásának naprakész elkészítéséért,
a tevékenységükhöz tartozó javak megőrzéséért,
az eszközök rendeltetésszerű használatáért, fejlesztéséért,
minősítik a keletkezett anyagi károkat, intézkednek annak rendezése felől,
a meghatározott beszerzési pénzügyi keret ésszerű felhasználásáért,
a szabályzatok szerint együttműködik a munkáltatói jogkör gyakorlójával,
a hatékony munkaerő-szükséglet meglétéért, a dolgozók továbbképzéséért.

5.5.Az intézmény vezetőjének helyettesítési rendje

A nevelési-oktatási igazgatóhelyettes az igazgató első számú helyettese. Az igazgatót akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a működtetési jogkörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte /legalább kéthetes, folyamatos távollét/ esetén gyakorolja a kizárólagos jogköreként fenntartott hatásköröket is.

Az igazgató és a nevelési-oktatási egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a szakmai igazgatóhelyettes feladata.

Mindhárom vezető távolléte esetén az igazgatót a gyakorlati oktatásvezető helyettesíti.

Amennyiben a fenti helyettesítési rendben az intézmény vezetése hiányzások miatt (pl.: kihelyezett ülés, szünetek, nyári szabadságolás, stb.) nem biztosítható, úgy az igazgatót a felkért munkaközösség vezető helyettes vezető helyettesíti.

5.6.A kiadmányozás rendje

A kiadmányozás rendjét az Ózdi Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata illetve a Szakképzési Centrum főigazgatója által kiadott utasítás szabályozza.

Az igazgató hatáskörébe tartozó ügyekben kiadmányoz.
Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes, illetve a szakmai igazgatóhelyettes.
Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem ruházható.

Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény igazgatója egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az intézmény köralakú bélyegzőjével érvényes. Az igazgató távollétében az igazgató intézményben tartózkodó közvetlen helyettese írhat alá hivatalos leveleket, iratokat.

5.7.Az intézmény képviselete

Az intézményt igazgató képviseli harmadik személlyel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény vezetésére és dolgozóira ruházhatja át. Minden egyes átruházott hatáskört a munkaköri leírásoknak teljes körűen részletezniük kell.

Az intézetet a külső kapcsolatokban elsősorban az igazgató képviseli. A gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartásra vonatkozóan állandó megbízása van a szakképzésért felelős igazgatóhelyettesnek, illetve a gyakorlati oktatás vezetőnek.

Eseti megbízást kaphat más munkatárs is, a külső kapcsolattartás jellegétől függően.

5.8.Az intézmény szervezeti egységei

5.8.1.Munkavállalói közösség

Az iskola oktatói testületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Iskolatitkárok: két iskolatitkár segíti az iskolai adminisztrációs, tanügy-igazgatási feladatok ellátását.
Rendszergazda: az iskolai számítógépek és az iskolai informatikai hálózat felelőse.

Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja.

Funkcionális feladatot ellátó munkatársak

Az intézményműködtetési egyéb feladatokat az adminisztrátor, karbantartók, portások és takarítók látják el. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja.

5.8.2.Az oktatók közösségei

5.8.2.1.Középvezetői szint (törzskar)

Az igazgató döntés előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete.

Az oktatói testületi jogkör decentralizálására, továbbá stratégiai feladatok megvitatási céljára működtetjük. A középvezetői szint állást foglal olyan kérdésekben, amelyekre a oktatótestület felhatalmazza, illetve amelyeket értelemszerűen nem indokolt a testület elé terjeszteni. A törzskari értekezletről jegyzőkönyv készül.

E szervezetnek állandó tagjai:

az intézmény vezetői,
az érdekvédelmi szervezetek vezetői,
a munkaközösség-vezetők,
külön meghívás alapján: IDB elnöke,
külső résztvevő meghívás alapján.
Kapcsolattartás rendje:
Kibővített vezetői megbeszélés munkaközösség-vezetőkkel
Adott téma megvitatása

5.8.2.2.Oktatói testület

Az oktatói testület a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

Az oktatói testület tagjai az intézmény valamennyi oktatói munkakört betöltő alkalmazottja.

Az oktatói testület jogkörébe tartozik

a szakképző intézmény szakmai programjának,
a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programjának,
a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és
a házirend elfogadása és módosítása,
a szakképző intézmény éves munkatervének, félévi és tanév végi igazgatói beszámoló elfogadása,
a továbbképzési program elfogadása,
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsájtása.

A testület a feladatkörébe tartozó egyéb ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy esetileg - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.

Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár.

Szakképzési centrum esetében az annak részeként működő, kizárólag egyetlen szakképző intézményt érintő ügyekben az adott szakképző intézmény oktatói testülete, míg a szakképzési centrum részeként működő valamennyi szakképző intézményt érintő ügyekben a szakképző intézmények oktatói testülete együttesen jár el.

Oktatói testületi értekezletet kell összehívni az igazgató, az oktatói testület tagjai egyharmadának vagy a képzési tanács kezdeményezésére.

Az oktatói testület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az oktatói testület véleményét ki kell kérni a szakképző intézményi felvételi követelmények meghatározásához, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes oktatók külön megbízásának elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásának visszavonása előtt, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb ügyben.

5.8.2.3.Szakmai munkaközösségek

A szakmai munkaközösségek feladatait alapvetően a szakképző intézmény szakmai programja és az éves munkatervek határozzák meg.

A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bíz meg legfeljebb öt évre. Kiemelt feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között.

A szakmai munkaközösség döntési jogköre kiterjed saját működési rendjére és munkaprogramjára, a szakterületén az oktatói testület által átruházott kérdésekre és a szakképző intézményi tanulmányi versenyek programjára.

A szakmai munkaközösségnek véleményezési joga van szakterületét érintően az oktatói munka eredményességére vonatkozóan (javaslatot tesz annak továbbfejlesztésére), a szakképző intézmény szakmai programja, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés képzési programja elfogadásához, a szakmai oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, meghatározásához kapcsolódóan.

Az oktatói testület feladatainak átruházása alapján a munkaközösségek kiemelt feladatai:

Az éves munkaközösség vezetői munkaterv elfogadása.
Az oktatási, képzési programok készítése, gondozása.
Koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, javítják szakmai színvonalát, minőségét.
Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
Végzik a tantárgycsoportukkal kapcsolatos intézményi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, az eredmények kihirdetését.
Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét.
Az önértékelési és oktatói értékelési eljárások feladatainak végzése.
Szervezik az oktatók továbbképzését.
Az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek.
Javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló források felhasználására.
Támogatják a pályakezdő oktatók munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.
Folyamatosan végzik a tanulmányok alatti vizsgához kapcsolódó feledatokat.
Szakmai projekteket szerveznek.
Jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel

A munkaközösségek éves munkaterv alapján működnek, beszámolási kötelezettségük van a félévi és év végi oktatótestületi értekezleteken.

A szakképzési centrumban azokban az ügyekben, amelyek csak egy szakképző intézményt érintenek, a szakképző intézményben, több szakképző intézményt érintenek, valamennyi érintett szakképző intézményben foglalkoztatott oktatókból és az intézményvezetőkből álló oktatói testület jár el.

A tantárgyi és szakmai munkaközösség-vezető feladatai, jogai és kötelességei

A szervező és tartami munka területén

Összeállítja a tagintézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
A munkaközösségi tagok pedagógiai és szakmai munkájának szervezése, irányítása.
Tantárgy- és órafelosztás javaslat készítése.
Helyettesítések szervezése, koordinálása.
Színvonalas munkaközösségi értekezletek tartása, intézményvezető vagy helyettesének meghívása, előterjesztések időbeli biztosítása.
Tantárgyi és SZKT versenyekre való felkészítés a munkaközösség tagjai részéről, ennek a tevékenységnek folyamatos irányítása (nevezések, részvétel).
Bemutató foglalkozások szervezése és szakmai irányítása.
Különböző intézeti szintű tevékenységekben való részvétel.

A munkaközösségben folyó ellenőrzési és értékelési munka területén

A belső dokumentumokban rögzített módon szervezetten történik.
Egységes követelményrendszerre való törekvés.
Folyamatos tanulói ellenőrzés megvalósítása.
Óra és foglalkozás látogatások szakmai és módszertani értékelése.
Javaslat a munkaközösség tagjainak anyagi elismerésére.
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a törzskar, a oktatótestület számára, az intézményvezető részére.

A munkaközösségben folyó fejlesztő munka területén

A szakterület gondozása, fejlesztése.
Módszertani eljárások az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére.
A szakmai, pedagógiai, módszertani továbbképzések szervezése.
A tananyag racionalizálása, korszerűsítése.
Pályázatok, bemutató eszközök készítése, publikálása.
Szertárak gondozása, fejlesztése.
A helyi pedagógiai program tartalmi meghatározása, kidolgozása.

5.8.2.4.Osztályfőnöki munkaközösségek

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a nevelési-oktatási intézményvezetőhelyettes javaslata alapján. Tevékenységüket a munkaköri leírások alapján végzik.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a nevelési terv.
Alaposan ismernie kell a tanítványai személyiségét.
Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, egyéb foglalkozásaikat, illetve a kollégista tanulókat.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, folyamatosan tájékoztatja a szülőket az elért eredményekről.
Hatékony együttműködési módszereket épít ki és működtet a szülők (gondviselők) irányába.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a oktatótestület elé terjeszti.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában.
Nyomon követi a tanulók ellenőrző könyvébe történt bejegyzéseket.
Minden osztályfőnök az iskolai rendezvényeken felügyel az osztályára.
Felelős osztálya érettségi, szakmai vizsgájának technikai lebonyolításáért.
Kiemelt adminisztrációs feladata az elektronikus osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok naprakész vezetése.
Időre elkészíti az osztálya bizonyítványát, anyakönyvét, statisztikai adatlapját.
Osztályáról írásos jelentést készít, a félévi értékelésekhez igazodva.
Figyelemmel kíséri az elektronikus osztályozó napló érdemjegyeit, tekintettel a folyamatos értékelés követelményére, kollégáival a hiányokat pótoltatja, minősíti.

Az osztályfőnöknek feltétlenül ismertesse az első osztályfőnöki órán

a házirendet, valamint az iskolai együttélés egyéb szabályait, illetve szabályozóit,
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat,
a házirend balesetvédelmi előírásait,
rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,
a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban,
az iskolán kívüli foglalkozásokon (kirándulások, táborozások, versenyek, stb.) való viselkedés és részvételt,
az idény jellegű balesetforrásokat.

5.8.2.5.Az oktatói testület által létrehozott fegyelmi bizottság

Az intézmény oktatói testülete feladatkörének részleges átadásával fegyelmi bizottságot hozhat létre. A bizottság jogosultságai: feladatkörébe tartozik a tanulók által elkövetett súlyosabb vétségek megállapítása, elbírálása. A döntés alapján megindítja az eljárást, kivizsgálja az ügyet, javaslatot tesz a büntetésre. A fegyelmi bizottság tagjait az oktatói testület választja meg. A fegyelmi bizottság tagjai elnököt választanak maguk közül. A fegyelmi bizottság 5 tagú.

5.8.2.6.Minőségirányítási csoport

Az intézményben 6 tagú MICS csoport működik. A csoport vezetője az igazgatón keresztül vagy közvetlenül oktatói testületi értekezlet keretében tartja a kapcsolatot az oktatótestülettel.

5.8.2.7.Önértékelési csoportok

Az intézményi önértékelési feladatok koordinációjára, illetve megvalósítására 4 önértékelési csoport jött létre. A csoportok vezetői feladatait 1-1 MICS tag látja el. A vezető kiválasztásának elve az volt, hogy megfelelő rálátással, ismeretekkel rendelkezzen az adott területre vonatkozóan. Az önértékelési csoportok vezetői a MICS vezetőn keresztül tartják a kapcsolatot az igazgatóval, illetve az oktatói testület többi tagjával.

5.8.3. A tanulók közösségei

Az osztályközösségek

Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja.

Döntési jogkörébe tartoznak:

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
döntés az osztály belügyeiben.

Kollégiumi közösség

A kollégium tanulóinak és a nevelőtanárok összessége.

A kollégiumi tevékenységek a tanulók közösségének aktív közreműködésével valósulnak meg.

A közösségi életet a kollégiumban működő választott diáktanács irányítja.

Döntési jogkörébe tartoznak:

a kollégium diáktanácsának megválasztása,
küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,
döntés a kollégium belügyeiben.

Diákönkormányzat

A Diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete. Saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik.

A Diákönkormányzat működtetése

A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a diákönkormányzat készíti el, a tanulóközösség fogadja el, és az oktatói testület hagyja jóvá.
Az iskolai Diákönkormányzat élén annak Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint választott Iskolai Diákbizottság áll.
A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és az oktatói testület előtt az Iskolai Diákbizottság tagjai képviselik.
A Diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg.
A Diákönkormányzat minden tanévben legalább egy alkalommal – az iskolai helyi rendjében meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívásáért a diákönkormányzat vezetője felel.

A diákönkormányzatnak az oktatói testület véleményének kikérésével döntési joga van:

saját működéséről,
a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat véleményezési jogköre van

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
a tanuló helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
a pályázati kiírások, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
a szakképző intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,
a házirend elfogadásához kapcsolódóan.

5.8.4.Szülői közösség

Osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, nagyobb horderejű eseményeknél az igazgató és helyettesei is.

A szervezet belső kapcsolattartásának rendje

6.1.Vezetők kapcsolattartása

Az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információ cseréjét is.

Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul:

a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;
szünetekben szervezett rövid idetartamú megbeszéléseken
a havi rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken;
alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott kibővített vezetői megbeszélésen a szakmai munkaközösségek vezetői és / vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével
az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján;
az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein;
az iskolai munkatervben szereplő oktatói testületi értekezleteken, rendezvényeken.

6.2.Oktatói testülettel való kapcsolattartás

Az iskolai munkatervben szereplő oktatói testületi értekezleteken, rendezvényeken. Az iskolavezetés rendszeresen tájékoztatja az oktatói testület a várható feladatokról, értekezletekről, határidőkről, rendezvényekről az alábbi fórumokon keresztül is:

elektronikus levelezés
tanári hirdető, faliújság.

Oktatótestület értekezletei

Az oktatótestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart, illetve tarthat. Rendkívüli oktatótestületi értekezlet hívható össze a tagintézményt lényegesen befolyásoló problémáinak megoldására, fontos oktatási-nevelési helyzetek elemzésére és minden egyéb meghatározó esemény megtárgyalásakor.

Rendkívüli oktatótestületi értekezlet összehívását a oktatótestület is kezdeményezheti tagjai 1/3-ának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével.

Ha a Diákönkormányzat kezdeményezi az oktatótestületi értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról az oktatótestület dönt.

Az oktatótestület rendes (állandó) értekezletei:

tanévnyitó, félévi és tanévzáró értekezlet,
lehetőség szerint őszi és tavaszi nevelési értekezlet,
szükség szerint rendkívüli oktatótestületi értekezletek.

Az oktatótestületi értekezleteket meghatározott napirenddel és időponttal az iskola intézmény vezetője hívja össze.

Rendkívüli értekezletet tanítási időn kívül, kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni.

Az oktatótestületi értekezleteken emlékeztető feljegyzést kell készíteni az elhangzottakról. Az oktatótestület döntései és iktatott határozatai az intézmény irattárába kerülnek.

6.3. Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az iskola szakmai tevékenységét segítik a szakképzés szakmai munkaközösségei, munkájukba bevonják a külső képzőhelyek kapcsolattartóit, oktatóit. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért.

A munkaközösség-vezetők az intézményvezetéstől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival, az internetes üzenetek szétküldéséről is ők gondoskodnak.

6.4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás

A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az ODB (az osztály által választott bizottság) tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak.

Az iskola vezetősége, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK (diákönkormányzat) vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz.

A hatáskörileg illetékes igazgatóhelyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról.

A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén az oktatói testületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak.

A diákönkormányzat - a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt – a diákönkormányzatot segítő tanár útján kéri ki a oktatótestület, illetve az igazgató véleményét.

A diákönkormányzat véleményét a oktatótestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli.

A diákközgyűlésen részt vesz az igazgató vagy megbízottja, a diákönkormányzatot segítő tanár. A közgyűlésen jelen vannak - a diákok mellett - a oktatótestület meghívott tagjai is.

A oktatótestületi értekezletre a diákképviselő is meghívható, ha a diákságot érintő témákról van szó.

6.5. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás

Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatért a sportkör vezetője és a területért felelős igazgatóhelyettes felelős. Az iskolai sportkör évente közgyűlést tart, melyen részt vesz az iskolai sportkör tanárvezetője és az iskolavezetés képviselője. Beszámolási kötelezettsége van az igazgató felé.

Az iskola tanulói beiratkozáskor automatikusan tagjai lesznek az iskolai sportkörnek.

6.6. Kapcsolattartás a kollégiummal

A kollégium épülete az intézmény területén helyezkedik el. A fenntartó hoz döntést az intézmény és kollégium pedagógiai tevékenységét illetően, gyakorolja a munkáltatói jogokat, felel a technikai infrastruktúra megfelelő állapotáért, a biztonságos működésért és az étkeztetés biztosításáért. A kollégiumot az intézmény igazgatója irányítja.

A kollégiumot érintő intézményi döntések, információk így közvetlenül tőle juthatnak el a kollégiumba és fordítva. A kollégium nevelőtanárai részt vesznek az intézmény nevelési és rendkívüli értekezletein. A fentiek szerint az osztályfőnökök és szaktanárok állandó kapcsolatban állnak a kollégium nevelőtanáraival. A kollégiumi tanulók intézményi előmeneteléről, programjairól a kollégiumi nevelőtanár informálódhat, az intézmény a tanulók ügyeiről naprakész tájékoztatást köteles nyújtani.

6.7. Kapcsolattartás a tanműhelyekkel, külső képzőhelyekkel

Az iskolai tanműhelyek munkáját az intézmény igazgatóval egyeztetett elvek szerint – az alapfeladatok és kiegészítő feladatok terén – az iskola gyakorlati oktatásért felelős igazgatóhelyettese irányítja és ellenőrzi. A 9-10. évfolyamos technikumi és a 9. évfolyamos szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzését minden esetben az iskolai tanműhelyben végezzük.

A velük való kapcsolattartás közvetlen, így az információ áramlása biztosított. A tanműhely szakoktatói rendelkeznek hozzáféréssel az elektronikus naplóhoz, vezetik a csoport tanulóinak haladási naplóját, hiányzásait és az osztályzatokat, részt vesznek az oktatótestületi értekezleteken.

A tanulószerződéssel, munkaszerződéssel iskolán kívül gyakorlatot teljesítők számára a duális képzőhelyek szervezetei saját naplót vezetve gondoskodnak a szükséges gyakorlati készségek elsajátításáról, az iskolát szükség szerint, de legalább havonta értesítik a tanulók hiányzásairól, elektronikus formában e-mail-ben, valamint havonta – szintén elektronikus formában – megküldik a tanulónak adott érdemjegyeket. Szükség esetén a szakmai oktatók és az osztályfőnökök közvetlenül felveszik a kapcsolatot a duális képzőhelyekkel.

6.8. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele az oktatók munkájának segítésében

A munkaközösségek a 52.§ és Szkr. 147.§ paragrafusa szerint működnek.
Az intézmény munkaközösségei:
Közismereti munkaközösség
Műszaki munkaközösség
Osztályfőnöki munkaközösség
A munkaközösség-vezetők részt vesznek a kibővített vezetőségi értekezleten.
A közös feladatok és közös programok összekapcsolják a munkaközösségeket.

A munkaközösségek együttműködése illetve a különböző kapcsolattartás rendje

A munkaközösség-vezetők (középvezetők) – mint a törzskari értekezletek tagjai – közvetlenül részt vesznek az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megfogalmazásában, s annak végrehajtásában. Napi kapcsolatot tartanak az illetékes részlegvezetőkkel, a munkaközösség tagjaival. A tagintézményi tájékoztatók elkészítéséhez a munkaközösség-vezetők a kérteknek megfelelően készítenek tájékoztatót.

A munkaközösségek vezetői a témától függően – meghívásuk esetén – tanácskozási joggal részt vesznek a vezetőségi értekezleteken. Az igazgató szorgalmi időszakban ad‑hoc jelleggel is a teljes vagy részben érintett munkaközösség-vezetőkkel tanácskozást hívhat össze.

A tagintézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek a felelősek.

A munkaközösségben folyó információáramlás és kapcsolattartás

A munkaközösség tagjainak tájékoztatása.
Javaslatok, észrevételek gyűjtése, továbbítása.
Információcsere más területekkel (kapcsolattartás).
Megbeszéléseken, értekezleteken való aktív részvétel.
A szakfolyóiratok, szakkönyvek figyelése.

A munkaközösségben folyó speciális kapcsolatok ápolása

Az elméleti és gyakorlati oktatás összehangolása, a nevelő-oktató munkában.
A szaktanár, szakoktató, a vállalati tanulófelelős együttműködésének elősegítése.
Ünnepi műsorok szervezésének figyelemmel kísérése, segítése és személyes részvétel azon.

A szakmai munkaközösségek külső és belső kapcsolatrendszere

A munkaközösség tagjai lehetőség szerint részt vesznek külső továbbképzéseken és bekapcsolódhatnak egyeztetés alapján különböző szakmai szervezetek munkájába.
A szakmai gyakorlati munkaközösség szoros kapcsolatot tart a külső képzőhelyek oktatásvezetőivel, oktatóival, az egységes követelményrendszer és értékelés érdekében.
A tanulók nevelése az intézményi és intézményen kívüli programok lebonyolítása érdekében minden szakmai munkaközösség szoros kapcsolatot tart az osztályfőnöki munkaközösséggel, kollégista tanulók esetében a kollégiummal.

A tantárgyi és szakmai munkaközösség-vezető feladatai, jogai és kötelességei

A szervező és tartami munka területén

Összeállítja a tagintézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.
A munkaközösségi tagok pedagógiai és szakmai munkájának szervezése, irányítása.
Tantárgy- és órafelosztás javaslat készítése.
Helyettesítések szervezése, koordinálása.
Színvonalas munkaközösségi értekezletek tartása, intézményvezető vagy helyettesének meghívása, előterjesztések időbeli biztosítása.
Tantárgyi és SZKT versenyekre való felkészítés a munkaközösség tagjai részéről, ennek a tevékenységnek folyamatos irányítása (nevezések, részvétel).
Bemutató foglalkozások szervezése és szakmai irányítása.
Különböző intézeti szintű tevékenységekben való részvétel.

A munkaközösségben folyó ellenőrzési és értékelési munka területén

A belső dokumentumokban rögzített módon szervezetten történik.
Egységes követelményrendszerre való törekvés.
Folyamatos tanulói ellenőrzés megvalósítása.
Óra és foglalkozás látogatások szakmai és módszertani értékelése.
Javaslat a munkaközösség tagjainak anyagi elismerésére.
Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a törzskar, a oktatótestület számára, az intézményvezető részére.

A munkaközösségben folyó fejlesztő munka területén

A szakterület gondozása, fejlesztése.
Módszertani eljárások az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelésére.
A szakmai, pedagógiai, módszertani továbbképzések szervezése.
A tananyag racionalizálása, korszerűsítése.
Pályázatok, bemutató eszközök készítése, publikálása.
Szertárak gondozása, fejlesztése.
A helyi pedagógiai program tartalmi meghatározása, kidolgozása.

6.9. Az iskola kapcsolattartása a szülőkkel

Az iskola oktatói, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel.

A kapcsolattartás fontos eleme a szülő számára az intézmény által adott jogosultsággal a digitális napló és az ellenőrző könyv.

Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői szervezettel.

Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban, a szülői értekezleteket követően – három alkalommal tart fogadóórát, valamint rendszeresen lehetőséget biztosít az érdeklődő szülőknek a szaktanárral való konzultációra heti rendszerességgel.

A szülők képviselői részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó oktatói közösséggel. Az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt a szülői szervezet véleményét ki kell kérni. Az érettségi vizsgák előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a szülői szervezet képviselője figyelemmel kísérheti.

A kapcsolattartás formái:

Közvetlen és közvetett kapcsolattartás elérése (személyes konzultációk, telefon, email, levelezés, elektronikus napló, ellenőrző, stb.)
A tanév helyi rendjében meghatározott napokon 14.30 h-tól 16.30 h-ig általános fogadónapokat tartunk,
a 9. osztályos tanulók szüleinek tájékoztatása (házirend) beiratkozáskor lehetőleg írásos formában is,
szülői értekezletek tartása (összevont és osztályszintű, rendkívüli) a tanév helyi rendjében szabályozott módon,
szorgalmazzuk a tanár és szülők rendszeres találkozását az iskolában, az előzetes egyeztetésre is mód van,
az ellenőrző könyvbe írt szöveges tájékoztatás, telefonon történő tájékoztatás adása, illetve kérése,
igazolatlan hiányzás esetén (ajánlott) levél küldése,
nyílt napok,
célirányos információ nyújtása,
tájékoztatás különböző médiában (városi televízió, rádió, Kazincbarcikai Közélet, stb),
a fontosabb információk az intézmény honlapján, facebook oldalán is elérhetők.

A külső kapcsolatok rendszere, formája

Az intézmény rendszeres, jó munkakapcsolatot tart a fenntartójával, szociális- és kulturális intézményekkel, sportegyesületekkel és szakképzési partnereivel. Az intézmény külső kapcsolatainak alakításában a jogkör és a felelősség az igazgatót illeti, aki saját döntése alapján delegálja a jogkör és a felelősség egy részét az iskolavezetés, illetve az oktatói testület kiválasztott tagjaira.

Külső kapcsolataink	Kapcsolattartó
Ózdi Szakképzési Centrum	igazgató
A Centrum iskolái	igazgató, ig.helyettesek
B-A-Z Megyei Kereskedelmi és Iparkamara	szakmai ig.h., gyakorlati oktatásért felelős ig.h.
Duális képzőhelyek	szakmai ig.h., gyakorlati oktatásért felelős ig.h.
Iskolaorvos	nevelési-oktatási ig.h.
Iskolai védőnő	nevelési-oktatási ig.h.
Pedagógiai Szakmai Szolgálat	nevelési-oktatási ig.h
Család- és Gyermekjóléti Szolgálat	nevelési-oktatási ig.h
Kazincbarcikai Rendőrkapitányság	igazgató

7.1.A gyakorlati képzést folytatókkal és szervezőkkel való kapcsolattartás formái és rendje

Évente a tanév eseményeiről, a tanévrendjéről szóló tájékoztatás megadása írásban, illetve elektronikus úton.
Az eseményterv elhelyezése a honlapon. Minden a gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos esemény időben való elhelyezése az intézmény honlapján.
A tanulók gyakorlati munkanaplóján keresztül kölcsönös tájékoztatás.
Szakképzési fórum szervezése legalább két alkalommal, vagy ad-hoc jelleggel szükség esetén.
Rendszeres látogatása a képzőhelyeknek vagy a kamarával együttműködve.
Az egyes tanulókkal kapcsolatos ügyekben telefonos, vagy elektronikus úton történő kapcsolattartás. Szükség esetén postai úton történő levelezés.
Személyes tájékozódás illetve tájékoztatás a lehetőségek függvényében.
Elektronikus levelezés minden érintett telephellyel illetve személlyel.
Az SZVK-k és a Szakmai programok elhelyezését az intézmény honlapján.

7.2.Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal

Intézményünk – tanulói összetétele alapján – az alábbi területeken tart kapcsolatot a pedagógiai szakszolgálatokkal:

Súlyos tanulási nehézségek estén az iskola – a szülővel egyeztetve kezdeményezi a tanuló szakértői bizottsági vizsgálatát.
Sajátos nevelési igényű tanulóink a szakszolgálat szakértői bizottságától kapott vélemény alapján szülői, tanulói kérésre igazgatói határozattal felmentést kapnak tantárgyi értékelés és osztályzás, esetleg a tanórákon való részvétel alól, illetve a szakszolgálat által javasolt, tanulásukat segítő kedvezményben részesülnek szakorvosi, iskolaorvosi javaslat alapján – szülői kérésre – a szakszolgálat által biztosított gyógytestnevelési foglakozásokon vesznek részt. A gyógytestnevelő legalább havonta e-mailben elküldi a tanulók havi értékelését, illetve az elektronikus naplóban való rögzítés és eljárás megindítása érdekében jelzi a tanulói hiányzásokat. Szükség esetén az iskolavezetéssel is felveszi a kapcsolatot.
A tanulók gyógypedagógiai ellátását a szakszolgálat biztosítja.
Beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulóinkat szükség szerint nevelési tanácsadásra küldjük.

7.3.Kapcsolat a szakmai szolgáltatóval

Az intézmény vezetése a fenntartótól, illetve az általa működtetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Intézettől, mint szakmai szolgáltatótól rendszeresen kap információkat a pedagógiai értékelés, a képzések és továbbképzések, a versenyszervezés, az aktuális tanügyigazgatási feladatok ellátása terén. Oktatóink részt vesznek a pedagógiai intézet által szervezett értekezleteken, képzéseken és továbbképzéseken, szükség esetén szaktanácsadói segítséget kérünk. Az iskola vezetői rendszeresen figyelemmel kísérjük a Pedagógiai Intézet honlapján megjelenő információkat. Együttműködünk a pedagógiai intézettel a szülők és tanulók részére szervezett pályaválasztási szülői értekezletek megszervezésében

7.4.Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatokkal

A veszélyeztetett tanulók feltérképezésében, segítésében nagy szerepet kapnak a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok. Intézményűnk ifjúságvédelmi tevékenységének része a velük való kapcsolattartás. A tanulók veszélyeztetettségéről az osztályfőnökök tudomására jutott információk alapján az intézmény levélben jelzést küld a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatnak, illetve segítséget kér a veszélyeztetettség elhárításához. Az Mr. 51. § szerint az intézmény igazgatója az iskolában használt formanyomtatványon az osztályfőnök közreműködésével tájékoztatást ad a tanuló lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak a tanköteles tanuló 10 óra, illetve 30 óra igazolatlan hiányzásáról. a tájékoztató levelekről az intézmény ügyintézője nyilvántartást vezet.

7.5.Külföldi kapcsolatok

A külföldi iskolákkal, további partnerekkel való kapcsolattartás az igazgató, illetve az általa megbízott munkatárs feladata.

Az oktatói testület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések.

Az oktatói testület - a szakképző intézmény szakmai programjának, a szakképző intézmény által szervezett szakmai képzés szakmai programjának, a szakképző intézmény szervezeti és működési szabályzatának és a házirend elfogadása és módosítása kivételével - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy esetileg - bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.

Az átruházott jogkör gyakorlója az oktatói testületet tájékoztatni köteles - az oktatói testület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben az oktatói testület megbízásából eljár.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az iskolai közösségek fejlődése során kialakult, célszerűnek bizonyult a közösség életét megszépítő szokások megőrzése, ápolása és idősebb korosztályról a fiatalabbra való átszármaztatása, öregbítése, bővítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. Az iskolai hagyományok kialakítása, ápolása és tovább éltetése az iskolához való kötődés fontos eszköze. Minden oktató és tanuló kötelessége, hogy aktívan részt vegyen ezeken.

9.1.Iskolai ünnepélyek és megemlékezések.

tanévnyitó,
szalagavató,
ballagás,
nemzeti ünnepeink: március 15., október 23.
október 6. az aradi vértanúk napja,
advent és karácsony
január a magyar kultúra napja,
február a kommunista diktatúrák áldozatainak emlékéről (iskolarádión),
április a költészet napja,
április 16. holocaust áldozatainak emléke (iskolarádión),
április 23. Surányi Endre születésnapjához kapcsolódó Surányi napok, koszorúzás,
június 4. nemzeti összetartozás napja
pedagógusnap
tanévzáró

9.2.Az iskolai diákönkormányzat munkájához kapcsolódó hagyományok

A Diákönkormányzat minden év októberében a 9. évfolyamos tanulók bevonásával és részére tréfás „Verébavató” programot szervez.
A Diákönkormányzat vezetése szervezetten felkészíti az osztályok diákönkormányzatának választott képviselőit a diákönkormányzati munkára. Az éves munkarendhez kapcsolódóan előkészíti és lebonyolítja a diákok számára biztosított tanítás nélküli munkanap programját.
Az iskola eseménytervében rögzített programokban a lehetőségei és a jogosítványának megfelelően vesz részt, valamint bővíti és ápolja az iskola hagyományait.

9.3. Nem kötelező tanórai foglalkozás

Az intézet nem kötelező /választható/ tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás és kiegészítő ismeretek átadása céljából.

9.3.1.A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei valamint a tagintézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

A foglalkozások szervezett formáját az igazgató-helyettesek koordinálják pontos hely, idő, felelős rögzítésével.
A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, vagy külső szakember.
A foglalkozásokról naplót kell vezetni.
A tanulók valamely más intézmény, szerv, egyesület stb. munkájában az osztályfőnök, illetve az igazgató tájékoztatásával és a szülők beleegyezésével vehetnek részt.
Az iskolán belüli tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az IDB és a munkaközösség-vezetők véleményének meghallgatásával az igazgató kéri fel, vagy jelöli ki.
A diákkörök szervezését az IDB, vagy bármely tanulói közösség kezdeményezheti.
A diákkörök működésének engedélyezése - ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak - igazgató hatáskörbe tartozik.
Diákkörök önköltséges alapon is szerveződhetnek.

Az engedély megadásának feltételei

A diákkör megnevezése, céljának megfogalmazása.
A diákkör éves programjának elkészítése.
A diákkör tárgyi feltételeinek biztosítása.
A diákkör vezetőjének megismerése /ha nem az iskola dolgozója/.
A diákkör működéséhez szükséges anyagi feltétel megléte.

Kollégium

A kollégiumok napirendjében meghatározott időpontokban és a helyi sajátosságokat figyelembe vevő formában tanulószobák működnek. A tanulószobai foglalkozások alól az elfogadott kritériumok alapján kaphatnak felmentést a kollégista tanulók.

9.3.2.Korrepetálás, felzárkóztatás, konzultáció

Formái:

óradíjjal fizetett,
térítésmentesen végzett.

Óradíjas korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások szervezése

Kritériuma, hogy diagnosztikai illetve félévet felölelő statisztikai adatokra, valós igényekre épüljön. Anyagi és személyi feltételek függvényében vállalja az intézmény ezen foglalkozásoknak az indítását.
Érettségire, szakmunkás vizsgára készülők számára - a vizsgákat megelőző időszakban - konzultációs foglalkozásokat szervezünk.
A javítóvizsgára, osztályozó vizsgára utasított és a tanterv-különbözeti vizsgára készülők számára augusztus végén szervezünk konzultációkat.
Önkéntes munkában végzett korrepetálást a tanárok maguk szervezik, az általuk megítéltek szerint.
Emelt szintű érettségi vizsgára vonatkozó felkészítést biztosítunk a törvényi előírásoknak megfelelően.

9.3.3. Diákkörök

A diákok érdeklődésének megfelelően és a szakember-ellátottságtól függően biztosítjuk a különböző szakkörök működéséhez a szükséges feltételeket /vezető, helyiség, anyagellátás, stb./.

Hagyományos diákkörök

irodalmi színpad,
képzőművészeti,
idegen nyelvi,
számítástechnika,
egyéb.

9.3.4. Tehetséggondozás

Tanulmányi versenyek

Célja

Valamennyi tantárgy, szakma iránt még inkább felkelteni a tanulók érdeklődését, ösztönözni a tantervi követelmények alaposabb teljesítésére, lehetőséget nyújtani a tanulóknak adottságaik és képességeik magasabb szintű kibontakoztatására. Erősíteni a tanulók értelmi és érzelmi kapcsolatát a tanult szakmával és az iskolával.
A megyei, regionális és országos versenyeken való sikeres szerepléssel tanulóink növeljék iskolánk jó hírnevét.

A versenyekre való felkészítés és lebonyolítás

Az év elején a munkaközösségre vonatkozó munkatervben elfogadott házi tanulmányi és szakmai versenyek a munkaközösségek gondozásában kerülnek lebonyolításra. Felelősök a szaktárgyi és szakmai munkaközösség-vezetők.
A munkaközösség vezetők kijelölik az évfolyamonkénti /tantárgyankénti/ verseny felelősöket, gondoskodnak a verseny propagandájáról, népszerűsítéséről, a versenyfeladatok elkészítéséről, azok lebonyolításáról és értékeléséről.
Mind a szakmunkás, mind a szakközépiskolai tanulók részére meghirdetett felmenő rendszerű országos tantárgyi és szakmai versenyekre, illetve egyéb versenyekre való felkészítés az illetékes munkaközösség által megbízott vagy kijelölt pedagógus által választott módon történik, a munkaközösség-vezető ellenőrzése mellett.
A versenyek rendezésének határideje a kiírás szerint történik.

Műveltségi vetélkedők

Részt veszünk a városi, megyei és a regionális szintű, évente más-más témában meghirdetett vetélkedőkön /tűzoltó, vöröskeresztes vetélkedők, stb./.
Minden esetben igyekszünk részt venni a központi kiírás szerinti (országos) vetélkedőkön /Pl.: "Örökségünk '48", "Magyarország az én hazám", stb./.
A tanórán kívüli foglalkozások célja
A tanulók érdeklődése, igényei kielégítése
A tanulók tanulmányi munkájának segítése
Szervezeti formái:
Szakmai versenyekre való felkészülés
Nyelvvizsgára való felkészülés
Sportversenyek
Felzárkóztató foglalkozások
Differenciált fejlesztő foglalkozások
Időkeret:
A mindenkori tantárgyfelosztás alapján

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A tanulók joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása az intézményi egészségügyi szolgálat keretében valósul meg a jogszabályoknak megfelelően.

Az intézmény részére delegált iskolaorvos minden év szeptember 1-jétől az ütemezés szerint orvosi ellátást biztosít az intézményben.

Az iskolaorvos munkáját védőnő és ápolónő segítheti.

Az iskolaorvossal való együttműködés

Az iskolaorvos feladatait az az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. NM rendelet 2. sz. melléklete alapján végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak időre történő elvégzése.
A tanulók a testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett illetve normál testnevelési csoportokba való besorolása.
Sürgősségi eseti ellátás végzése.
Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.

Az iskolai védőnő feladatai

A védőnő munkájának közvetlen irányítója az iskolaorvos.
A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény nevelési-oktatási igazgató-helyettesével.
Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését.
Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét.

Iskolai fogorvosi ellátás biztosítása

Megállapodás alapján a kijelölt fogorvos az iskolai fogorvosi szűrést a heti egy napon, az ellátást heti 3 napon, adott rendelési időben biztosítja.

A dolgozók egészségügyi védelmében

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság feltétele az érvényes egészségügyi könyv.
Munkába lépés előtt valamennyi munkavállaló orvosi alkalmassági vizsgálaton kell, hogy részt vegyen.
A vizsgálatot a szerződésben rögzített foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással megbízott személy láthatja el.
Az a munkavállaló, aki az előzetes, időszakos, soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, vagy alkalmatlan minősítést kapott, az adott munkakörben nem foglalkoztatható, szakmai képzésben nem részesíthető, a munkaterületen nem foglalkoztatható, semmilyen tevékenységet nem folytathat.

Az intézményi védő, óvó előírások.

Elvárható, hogy mindenki életkorának megfelelően az emberi együttélés általános szabályai szerint viselkedjen és kerülje a balesetveszélyes helyzetek előidézését.

A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával.

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, és munkavédelmi tájékoztatást tart. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell és azt a nevelési-oktatási igazgató-helyetteshez eljuttatni.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amely tanulása során az átlagostól nagyobb technikai balesetveszély áll fenn. Ezt dokumentálni kell. Szakmai gyakorlati helyszínek igénybevételét a balesetvédelmi és munkavédelmi előírások tudatosítása nélkül nem lehet megkezdeni. Ennek tényét jegyzőkönyv kell, hogy igazolja.

Ezen kívül szaktantermek esetében minden helyiség igénybevételénél ismerni és betartani szükséges az azokra vonatkozó általános és speciális balesetvédelmi előírásokat, belső utasításokat és szabályokat.

Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető oktató köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és az oktatók számára kötelező. Az az oktató, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi elektronikus rendszer alkalmazásával.

A oktató és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A munkavédelmi felelőst az intézményvezető bízza meg.

A tanulók által csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek:

villamos háztartási gépek,
220 V feszültséggel működő villamos gépek,
számítógépek,
kísérletekre, demonstrációra és egyéb oktatással összefüggő vegyszerek, tárgyi eszközök,
szúró, vágó, nyíró és egyéb mechanikai elváltozást okozó eszközök,
a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz.

11.1. Teendők baleset esetén

Tanulók teendői

Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak a saját magát, társát, vagy egyéb tevékenységet végző személyt veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve, ha balesetet, vagy sérülést észlel.
Mentés közben óvja saját és társai épségét, egészségét.

A tanulók felügyeletét ellátó oktatónak a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

A legfontosabb teendő a sérült(ek) elsősegélynyújtása, ellátása. A balesetet szenvedett, vagy az azt észlelő személynek azonnal értesítenie kell az épületben tartózkodó iskolaorvost (rendelési időben), védőnőt, a kollégiumban az ápolónőt, mérlegelik, hogy szükség van-e orvosi ellátásra, mentő hívására. Majd értesítik az igazgatót, kollégiumban a kollégiumokért felelős igazgatóhelyettest, a szülőket.

A baleseti sérült ellátása, valamint a szükséges intézkedések megtétele után jegyzőkönyvben, kollégiumban az ügyeleti naplóban rögzítik a történteket, különösen ügyelve a konkrét adatokkal történő esetleírásra.

Amennyiben a baleset olyan időpontban következett be, amikor a kollégiumokért felelős igazgatóhelyettes nem tartózkodott a kollégiumban, utólag is értesíteni kell a kollégiumokért felelős igazgatóhelyettest, aki szükség esetén tájékoztatja az intézmény igazgatóját. A tanulói balesetet minden alkalommal azonnal jelezni kell a munkavédelmi megbízottnak. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérültet csak olyan ellátásban részesítheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget illetve a mentő megérkezését.

Az intézményben történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

Az elsősegélynyújtás rendje

Sérülés esetén a sérült közelében lévő dolgozó, tanuló köteles a tőle elvárható szinten elsősegélyt nyújtani. Súlyosabb sérülés esetén elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozót, vagy orvost kell segítségül hívni.
A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.
Áramütéses, mérgezéses, vagy feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet - annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal.
Üzemi és tanulói baleset esetén az esetleges mentést, illetve az elsősegélynyújtást úgy kell végezni, hogy a helyszín - a baleset kivizsgálásáig - lehetőleg változatlanul maradjon.

11.2.Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
a tűz,
a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét, vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézmény igazgatójával illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgatóhelyettesek.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, működtetőjét, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.

Általános intézkedések

figyelmeztető jelzések - csengő, hangosbemondó, riadólánc - szakszerű leadása, a potenciális veszélyeztetettek felé,
intézkedések kiadása, átvétele,
ha szükséges, akkor az elsősegélynyújtás megszervezése,
tanulók épületből történő kivezetése,
liftek használata tilos,
további katasztrófa elkerülésére tett intézkedések: áramtalanítás, gázcsap elzárás, tűzoltás megkezdése, sérültek ellátása, stb.

Értelemszerűen gondoskodni kell az illetékes szervek értesítéséről:

Kazincbarcikai Mentőszolgálat,
Kazincbarcikai Tűzrendészeti Parancsnoksága és Katasztrófavédelme,
Kazincbarcikai Rendőrség.

Szükség esetén gondoskodni kell az intézmény gyors, szakszerű kiürítéséről:

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén a tagintézmény épületeinek kiürítését a tűzvédelmi utasításban szereplő tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni.

Az osztálytermet a tanár hagyja el utolsónak.
Köteles a rendet, nyugalmat megtartani és az épület mielőbbi kiürítését biztosítani.
Az udvarra, illetve az épület előtti térre ért tanulók fegyelmezett magatartását biztosítja.
Az igazgatóhelyettesi iroda dolgozói mentik az anyakönyveket, szigorú számadásos nyomtatványokat, naplókat.
A szakoktatók az esetleges sérülteket látják el.
Minden dolgozó köteles ismerni (rajz és leírás alapján) a falra szerelt tűzoltó készülékek működtetésének lehetőségét, hogy tűz esetén azt használni tudja.

11.3.Teendő bombariadó esetén

Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az intézmény legkönnyebben elérhető vezetőjének.

A hívás általában a főportára, portára érkezik. Ha lehetséges, akkor történjen meg a beszélgetés magnetofonra történő rögzítése, és minden más esemény megegyezik a rendkívüli eseményekben leírtakkal.

A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik.

Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – az iskola főbejárati terület, a tornateremben tartózkodók számára az atlétikai pálya és a tanműhelyi parkoló. A felügyelő oktatók a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni.
A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos!
Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

11.4. Katasztrófavédelmi feladatok

„Az intézmény vezetője

a) meghatározza a katasztrófa-, tűz- és a polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, irányítja és ellenőrzi a felkészülési és a védekezési időszakra meghatározott feladatok végrehajtását;
b) kiadja az intézmény tűzvédelmi szabályzatát, annak mellékleteként tűzriadó tervét, amelyet szükség szerint, de legalább évente gyakoroltat; …
d) együttműködik a felkészülés, a védekezés, a kárfelmérés, valamint a katasztrófa következményeinek felszámolása és helyreállítása során a katasztrófavédelem területi szervezeteivel, az intézmény működési helye szerint illetékes polgármesterrel, a megyei60 (fővárosi), helyi védelmi bizottsággal, továbbá a minisztérium védelmi bizottságával.” (Kvr. 6. §)

Az intézmény katasztrófa esetén a fenntartó utasítására polgárvédelmi feladatokat lát el:

Részt vesz a veszély elhárításában, a katasztrófa sújtotta terület menekültjeinek elhelyezésében és ellátásában. Erre a célra felhasználható a kollégium szálláskapacitása, kiterjedt veszélyhelyzetben ez a kapacitás tovább növelhető a tornaterem és más nagyobb tantermek ilyen irányú hasznosításával. Az intézmény tevékenységét ekkor is az igazgató irányítja. Ő állítja fel a védelmi tanácsot, amelynek a kollégium vezetője, az iskolatitkár, az intézmény üzemeltetéséért felelős műszaki alkalmazottja és az igazgatóhelyettesek a tagjai. A katasztrófaelhárító tevékenység résztvevői lehetnek az oktatók, akik diákjaikkal együtt a területi, városi védelmi bizottság irányítása alatt a veszély elhárításban is közreműködhetnek.

11.5. Rendszabályok a megszokottól eltérő körülmények között

Külön tájékoztatót (balesetvédelmi-tűzvédelmi) felkészítést kell tartani a diákok számára minden olyan estben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl.: üzemlátogatás, osztálykirándulás, színházlátogatás, stb.). A tájékoztatást az illetékes pedagógus köteles elvégezni és dokumentálni.

Tanulmányi kirándulásokat megelőzően az osztályfőnökök kötelesek balesetmegelőző oktatást tartani a tanulóknak:

az igénybevett járművek használatáról, veszélyforrásairól,
a gyalogos közlekedés szabályairól,
az egyéb veszélyforrásokról, a kirándulás jellegének megfelelően.

A baleseti oktatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a tanév során meg kell őrizni.

11.6. A dohányzás intézményi szabálya

A tagintézmény teljes területén sem zárt helyen, sem nyílt térben dohányozni tilos. Az erre vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul be kell tartatni.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

12.1. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

A Miskolci SZC Szemere Bertalan Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartóval egyeztetve dönt arról, hogy dokumentumait hagyományos papíralapú vagy elektronikus formában készíti el. A papíralapú dokumentumok kezeléséről, tárolásáról az iskola iratkezelési szabályzata rendelkezik. Az elektronikus napló elektronikusan előállított rendszer, rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével.

Az elektronikus napló adatait elektronikus úton viszik be az iskola tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. Az elektronikus napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.

Az adatvesztés elkerülése érdekében az elektronikus naplóba bejegyzett adatokat naponta szükséges elektronikus formában elmenteni. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott helyettesítések számáról készített kimutatást, azt igazgatói aláírás után az irattárban kell elhelyezni.

Félévente szükséges kinyomtatni a tanulók által elért eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. A kinyomtatott naplót – az osztályfőnök és az osztályban tanító szaktanárok hitelesítő aláírásával ellátva – irattárban helyezzük el. A szülő és tanuló félévi tájékoztatása a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó – osztályfőnöki hitelesítő aláírással és az iskola körbélyegzőjével ellátott – nyomtatott naplókivonattal történik.

Az elektronikus napló által generált anyakönyvből minden tanév lezárásakor (vagy a tanulmányokat lezáró vizsgák megkezdése előtt) tanulóink adataival 1 példányban – jogszabály által meghatározott formában és tartalommal – papír alapú törzslapot állítunk ki, amelyet – igazgatói hitelesítő aláírással és bélyegzővel való ellátás után – az iskola irattárában évfolyamonként, osztályonként összekötve őrzünk. A törzslapok nem selejtezhetők. Ugyanilyen formában készítjük el vizsgacsoportonként a kétszintű érettségi vizsga elektronikus rendszeréből kinyomtatott törzslapokat, törzslapkivonatokat valamint a szakmai vizsgák törzslapjait és törzslapkivonatait is.

Iskolaváltáskor vagy a tanulói jogviszony megszűnésekor eseti gyakorisággal ki kell nyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot.

12.2. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Szakképzés Információs Rendszere (SZIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk az Szkt. 111. § és a VR. 342. § előírásainak megfelelően.

A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag a tagintézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása
az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések
a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések
az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat a tagintézmény pecsétjével és a tagintézmény igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a SZIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

elhelyezni,
külön polcon kell elhelyezni azoknak a dokumentumoknak egy-egy példányát, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthetők, az audiovizuális dokumentumokat zárható szekrényben kell elhelyezni,
az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni,
a folyóiratokat; külön polcon kell elhelyezni.

A záróvizsgákkal kapcsolatos elektronikus ügyintézés

Érettségi vizsga

Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos adatszolgáltatásokat a Kétszintű érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében, internetes felületen végezzük. A hozzáféréshez a jegyzők külön belépési jelszavakat kapnak az intézményvezetőtől vagy megbízottjától. A jegyzők feladata a vizsga eredményeinek rögzítése, az igazolások (bizonyítvány, törzslapkivonat, tanúsítvány) kiállítása. A vizsgaszabályzatnak megfelelően a törzslapokat és a jegyzőkönyveket papír alapon postai úton kell eljuttatni az Oktatási Hivatalba.

Tárolásuk hitelesítés után (aláírás, pecsét, iktatás) az irattárban, az iratkezelési szabályzatban meghatározottak alapján kerülnek elhelyezésre.

Szakmai vizsga

A szakmai vizsgákra történő jelentkezések, előkészületek lejelentése a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapján keresztül történik, míg a lezajlott vizsgák statisztikai jelentéseinek továbbítása szintén ezen oldalon a Vizsganyilvántartási Központ felületen zajlik.

Minden esetben jelszavas belépéssel rendelkezünk az adatfelvitelhez, majd a rögzített adatok érvényesítése, hitelesítése pedig digitális aláírással történik, mely az intézmény vezetője részére van engedélyezve és regisztrálva. A vizsga során készített törzslapok egy példányát a vizsgák lebonyolítása után postai úton kell eljuttatni az NSZFI törzslapnyilvántartójába. A másik eredeti példány az iratkezelési szabályzatban meghatározottak alapján kerül elhelyezésre.

Adafor

Az "ADAFOR" többfunkciós adatforgalmazó programcsomagot minden év elején az Emberi Erőforrások minisztériuma bocsátja rendelkezésünkre az ahhoz szükséges mesterjelszóval. Az Adafor alkalmazáshoz az igazgató által felhatalmazott személyeknek (az igazgatóhelyettesek és a rendszergazda) van hozzáférésük. Az Oktatási Hivatal ezen a felületen kommunikál az intézményekkel, itt zajlik a OKTV versenyre való jelentkezés és az érettségi ideje alatt az Adafor programon keresztül juttatják el az iskolák felé a fontos információkat (pl. javítókulcs módosítások). Az Adafor programon érkezett elektronikus levelek minden esetben kinyomtatásra és hitelesítésre kerülnek az irattárazás előtt.

Intézményi elektronikus levelező rendszer

A tagintézményi e-mailek kezelése jelszóhoz kötött, melyet kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és a rendszergazda) használhatnak. Az elektronikus leveleket az iskolai szerver tárolja, melyről a rendszergazda időszakosan biztonsági mentést készít. Az e-maileket webes felületről is el lehet érni, külső hálózatról, a hozzáférés ebben az esetben is jelszóval védett. A tagintézménynek szóló elektronikus levelek közül az igazgató illetve megbízottja által meghatározott dokumentumok kerülnek kinyomtatásra, hitelesítésre, majd irattározásra.

Intézményi belső hálózat

A dokumentumokat (Szakmai Program, SZMSZ és egyéb elektronikus dokumentumok) az intézmény hálózatán egy külön e célra létrehozott meghajtón tároljuk. Az ehhez való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozzuk, ahhoz kizárólag az igazgató által felhatalmazott személyek (az igazgatóhelyettesek az iskolatitkár, az adminisztrátorok és a rendszergazda) férhetnek hozzá.

Az iskola belső hálózatán külön meghajtó lett létrehozva a tanárok és diákok részére is, melyekre szabadon dolgozhatnak és hozhatnak létre saját mappákat. Mindkét meghajtó külön jelszóval bír, a tanárok mappái a tanulói számítógépről nem hozzáférhetők.

Elektronikusan előállított belső dokumentumok tárolása

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, adminisztrátorok, munkaügyi előadók, egyéb ügyviteli alkalmazottak által a saját használatban lévő számítógépen előállított elektronikus dokumentumokat a rendszergazda időszakos biztonsági mentéssel archiválja.

IKT eszközök elérhetősége és használata

Az intézmény tanári szobái számítógépekkel (némely esetben nyomtatóval is) felszereltek. A számítógépek csatlakoztatva vannak az intézmény belső hálózatára és internet eléréssel is rendelkeznek.

Bizonyos tantermek számítógépekkel, interaktív táblákkal felszereltek, ahol internet elérhetőség is rendelkezésre áll.

Az intézmény pedagógusok számára kiadható eszközei

A pedagógusok a tagintézmény rendszergazdáján keresztül igényelhetnek órai munkájukhoz különböző informatikai és elektronikus segédeszközöket (laptop, projektor, videókamera, fényképezőgép, hangszóró, vetítővászon). Az eszközök kiadásáról az azt átadó személy nyilvántartást vezet. A tagintézményen kívüli rendezvényekre (versenyek, vetélkedők) az átadási elismervényt az igazgatónak, illetve az általa felhatalmazott személynek (pl. igazgatóhelyettes) aláírásával minden esetben igazolnia kell.

A szakképző intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:
az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről
a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét
az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége
a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni
az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket
az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei
az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely oktatóját felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges
a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése
ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti
az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az
egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon
az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá
az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása
az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem
a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

A szakképző intézményi könyvtár szervezeti és működési szabályzata

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni
a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni
az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (azutóbbiak korlátozott számban),
tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek ) kölcsönzése,
információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,
lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok
olvasótermi használata,
tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.
más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása
könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása
nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése
tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes.

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre
jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő
egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig tanuló az adott tárgyat tanulja.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

A tanári kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

Záró rendelkezések

Az Intézményi Diákönkormányzat 2023. augusztus 28-án a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetértett.

Az SZMSZ hatályba lépése

Az Szervezeti és Működési Szabályzatot az oktatói testület 2023. szeptember 1-jén elfogadta és hatályba lépett.

Kazincbarcika, 2023. augusztus 25.

Sándorné Nagy Zsuzsanna

igazgató

SZMSZ

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ)

TARTALOMJEGYZÉK

Partnereink